A “ma” embere állandóan csak rohan, sietve bekap valamit, ha egyáltalán van rá ideje. A nem is olyan régi időkben, a múlt században (xx.század) még megadtuk a módját az evésnek- ivásnak, szépen megterítettünk, komótosan megreggeliztünk, megebédeltünk és megvacsoráztunk. A teaivás is jó szokásaink közé tartozott.

A “ma” emberének üzenjük, szánjanak mindennap egy kis időt a teázásra, hiszen az a testet- lelket melegíti. Vannak olyan gyógynövények szép számmal, amelyeket frissítőként, üdítőitalként is lehet fogyasztani, ilyen többek között a csipkebogyó, amely nemcsak ízletes, de a C vitamin tartalmánál fogva, még az immunrendszerünket is erősíteni fogja.
A borsmenta, ami rendbe teszi az emésztést, megszünteti a puffadást. Aki nem tudja a napirendjébe beilleszteni a teázást, az limonádéba tegyen néhány friss borsmentalevelet és máris tett valamit az egészségéért.
A kakukkfű, ami véd a baktériumfertőzéstől, főleg ilyenkor télen nagyon hasznos gyógynövény.
A citromfű, ami megnyugtatja az idegeket, stresszes napokon nincs is jobb, egy-két csésze citromfű teánál.
Mindegyikünk, amíg a tea elkészül, megérdemel pár perc pihenést, amit magunkban elmélkedve vagy a barátainkkal, kollégáinkkal beszélgetve eltöltünk!

A cukorbetegség népbetegség Magyarországon, jelen pillanatban 1,5 millió cukorbeteg van, ami azt jelenti,hogy minden 7. embert érint ez a betegség. Az étrendi változtatás mellett a következő gyógynövényteával egészíthetjük ki a gyógyszeres terápiát:
Vegyünk 1-1 evőkanálnyi mennyiséget fehér babhéjból, fekete áfonyalevélből és kecskerutafűből keverjük össze, ebből vegyünk ki 2 evőkanálnyi mennyiséget, fél liter vízzel forrázzuk le, főzzük 1 percig, 10 percig állni hagyjuk, majd szűrjük és fogyasszuk. Egy nap 1-2 alkalommal ismételhető.

A magas vérnyomás is népbetegség Magyarországon, minden 4. embernél jelentkezik ez a probléma. Sokáig rejtve marad és sokszor már a szövődmények is megjelennek, mire diagnosztizálásra kerül a betegség. A kialakulásában szerepet játszik a stressz, az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlzott sófogyasztás.
A gyógynövények közül a FAGYÖNGY tea jó hatású a vérnyomásra. Minden reggel 1 csészényi fagyöngy teát 2 részletben: felkeléskor éhgyomorra és reggeli után a második fél adagot elfogyasztani ajánlott. A teát mindig előző este áztassuk be hideg vízbe 2 kávéskanálnyi mennyiséget, majd reggel leszűrjük és fogyasszuk. 
GALAGONYA virággal és SZÚRÓS GYÖNGYAJAKKAL is társíthatjuk, amelyek szintén jó hatásúak a szívre és a vérkeringésre.

A stressz miatt gyakran zaklatottak vagyunk, éjszaka sem tudunk aludni, PIHENTETŐ és ELALVÁST SEGÍTŐ teakeverék:
1 teáskanál citromfű, 1 teáskanál levendula, 1 teáskanál kamilla,
1 kiskanál borsmenta keverékét forrázzunk le fél liter forró vízzel, fedjük le, 15 perc állás után szűrjük le.
Elalvás előtt is fogyaszthatunk belőle.

Stresszes időszakban sokszor fáj, görcsöl, ég a gyomrunk. Ez a gyógynövény teakeverék segítségünkre lehet, oldja a görcsöt, segíti az emésztést,nyugtatja a gyomrot.Vegyünk 1-1 kiskanálnyit az ánizsból, az édesköményből, a cickafarkból és 1-1 teáskanálnyit a borsmentából és a fodormentából. Jól keverjük össze fél liter forró vízzel öntsük le, fedjük le, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük.Napközben ebből igyunk 2-3 csészényit.

EMÉSZTÉST JAVÍTÓ TEAKEVERÉKET ajánlunk, akkor is, hogy a sok nehéz ételt könnyebben tudja a szervezetünk feldolgozni.
1 teáskanál Borsmentalevél, 1 teáskanál Csalánlevél, 1 kiskanál Ánizsmag, 1 teáskanál Apróbojtorján és 1 kiskanál Citromfű keverékét fél liter forró vízzel leönteni, 10-15 percig állni hagyni majd szűrni. Naponta többször fogyasszuk!

Sokszor kérdezik tőlünk gyomorgörcs esetén mit ajánlanánk.
Vegyünk 1-1 evőkanálnyit bodzavirágból, borsmentalevélből és hársfavirágból.
Keverjük össze jó alaposan, ebből vegyünk ki 2 teáskanálnyit,
2,5 dl forró vízzel leforrázzuk, 10 percig állni hagyjuk, majd szűrjük és kortyonként elfogyasszuk.
Ha szükséges naponta többször fogyasszunk belőle.
Természetesen egy kicsit szükséges a stresszes helyzetből is kimozdulni, erre nagyszerű lehetőséget ad a teázás, hiszen legalább 10-20 percet magunkra szánhatunk ilyenkor.

Hányás, hasmenés esetén, valamint egyes vízhajtó gyógyszerek szedésekor kálium ürül ki a szervezetből.
Kálium hiány esetén izomgyengeség, szívgyengeség, nyelési nehézség következhet be.
A kálium pótlására gyógyteákat is alkalmazhatunk, ilyen
kálium tartalmú gyógynövények az Apróbojtorján, az Erdei mályva, a Kék iringó és a Gyermekláncfű.
1-2 evőkanálnyi mennyiségből elkészített gyógytea képes pótolni az elveszített kálium mennyiségét.

Torokgyulladás esetén apróbojtorján, zsálya, kakukkfű és borsmenta 1-1 evőkanálnyi mennyiségét egy tálban keverjük össze jó alaposan, majd ebből a keverékből vegyünk ki egy evőkanálnyit, 2 dl vízzel forrázzuk le, hagyjuk ázni, majd 10 perc után szűrjük le. Várjuk meg, amíg langyosra hűl, nehogy megégessük magunkat és ezzel gargarizáljunk pár percig. Naponta többször is megismételhetjük.
Baktériumölő, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású.

A növényi rostokban gazdag görögszénamag, guárbab, útifűmag, a szentjánoskenyérfa magja a testsúly karbantartásában szerepet játszanak, duzzadó és székletnövelő tulajdonságuk miatt székletrendezők, teltségérzetet növelőek. Tökéletesen oldható rostokat tartalmaznak, amelyek képesek a saját tömegük húsz-szorosát kitevő vízmennyiséget megkötni. Ezáltal egy lágy pép keletkezik, ami elősegíti a toxikus anyagok eltávolítását, és segít megelőzni, hogy ezek az anyagok a belekben pangjanak. Nem szívódnak fel, nem izgatják a beleket és nem válnak hatástalanná, nem okoznak függőséget, ezért hosszú távú használatra kiválóan alkalmasak.
Cukorbetegség, magas koleszterinszint, szív- érrendszeri betegségek esetén is jól alkalmazhatóak.

Náthás, influenzás időszakban alkalmazzunk fertőtlenítő hatású levendula, fenyő, citrom borsmenta, eukaliptusz,rozmaring illóolajakat. Az illatokkal, illóolajokkal való gyógyítást az ókori Egyiptombam is alkalmazták már, a fertőtlenítő illóolajokat párologtatásra használták és masszíroztak is velük.
A görögök az illóolajokat az egészségük megőrzése céljából használták, Hippokratész sok gyógynövényt alkalmazott, betegség megelőzésre.
A rómaiak is előszeretettel alkalmazták az illatos növényeket a testük- lelkük felfrissítésére. 
A középkorban a higiéniára nem fordítottak nagy hangsúlyt, de az illatos gyógynövényeket ők is alkalmazták, szegfűszegekkel megtűzdelt narancsokkal vagy csokorba kötött illatos növényekkel védekeztek a fertőző betegségek ellen.
Az 1880-as években figyelték meg Franciaországban, hogy az illóolajok valóban képesek elpusztítani a mikroorganizmusokat.
A XX. században Marguerite Maury biokémikus tanulmányozta az illóolajoknak a testre, a bőrre és a tudatra gyakorolt hatását. Őt lehet tekinteni a modern aromaterápia megalapítójának.

Adagolás és alkalmazás tekintetében kérjen tanácsot gyógyszerészeinktől és asszisztenseinktől!